1992. évi LXIII. törvény
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

Az Országgyulés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét, valamint a közérdeku adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról a következő törvényt alkotja:

A kihirdetés napja: 1992. november 17.
A törvény módosító szövege átvezetve a módosított jogszabály szövegébe.

I. fejezet: Általános rendelkezések - A törvény célja

1.§ (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.
(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedni.
(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.

Értelmező rendelkezések

2.§ E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megorzi e minoségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
2. különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre
vonatkozó személyes adatok;
3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat;
4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;
5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;
6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;
7. adatkezelő: a 4. pontban meghatározott tevékenységet végző vagy mással végeztető szerv vagy személy;
8. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;
9. jogszabály: a törvény, az 1.§ (1) bekezdése, a 6.§ (1) bekezdése, a 12.§ (1) bekezdése, a 24.§, a 25.§ és a 28.§ (2) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is.
A 2.§ 3. pontja az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 2. pontjával megállapított szöveg.

II. fejezet: A személyes adatok védelme - Adatkezelés

3.§ (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2.§ 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelozés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.
(3) Törvény közérdekbol - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.
(4) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.
(5) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.
4.§ A személyes adatok védelméhez fuzodo jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fuzodo más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19.§) is, nem sérthetik.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

5.§ (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
(3) Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.
6.§ (1) Az érintettel az adat felvétele elott közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.
(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az adatot kik fogják kezelni. A tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről.

Az adatok minősége

7.§ (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
(2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

8.§ (1) Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezelő, valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is.

Adattovábbítás külföldre

9.§ Személyes adat az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve teljesülnek.

Adatbiztonság

10.§ (1) Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(2) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy
törlés, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

Az érintettek jogai és érvényesítésük

11.§ (1) Az érintett
a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről (12. és 13.§), valamint
b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését (14-16.§).
(2) Az adatvédelmi nyilvántartásba [28.§ (1) bek.] bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. A kivonatért díjat kell fizetni.
12.§ (1) Az érintett kérelmére az adatkezelo tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség idotartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.
(2) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelohöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
13.§ (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelo csak akkor tagadhatja meg, ha azt a 16.§-ban meghatározott esetekben a törvény lehetové teszi.
(2) Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.
(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti.
14.§ (1) A valóságnak meg nem felelo adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.
(2) A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett - a 11.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;
c) az adatkezelés célja megszűnt.
(3) A törlési kötelezettség - jogellenes adatkezelés kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.
15.§ A helyesbítésrol és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
16.§ Az érintett jogait (11-15.§) törvény az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja.

Bírósági jogérvényesítés

17.§ (1) Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat.
(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
(3) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetőleg az adatvédelmi biztost arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetővé.
(5) A bíróság elrendelheti ítéletének az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzését, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett, e törvényben védett jogai megkövetelik.

Kártérítés

18.§ (1) Az adatkezelo az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelo mentesül a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eso elháríthatatlan ok idézte elo.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

III. fejezet - A közérdekű adatok nyilvánossága

19.§ (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A 19.§ (1) bekezdése az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 1. pontjával módosított szöveg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévő adatfajtákra és a muködésükről szóló jogszabályokra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat.
A 19.§ (2) bekezdésének utolsó mondata az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 3. pontjával megállapított szöveg.
(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetové kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adott törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény
a) honvédelmi;
b) nemzetbiztonsági;
c) bunüldözési vagy bunmegelozési;
d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekbol;
e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;
f) bírósági eljárásra tekintettel
korlátozza.
A 19.§ (3) bekezdése felvezeto mondatának - dátumszerűen nem meghatározott idopontban - új szövege lesz.
E változás a dátum ismerete hiányában nem végezheto el az adatbázisban.
Lásd: 1998. évi LXXX. törvény 4.§-a és 6.§-a.
(4) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.
(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidon belül is engedélyezheti.
A 19.§ (4)-(5) bekezdése az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 4. pontjával megállapított szöveg.
20.§ (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrol annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet.
(2) A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.
(3) A közérdeku adat közléséért az adatkezelo szerv vezetője - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell.
(4) A 19.§ (1) bekezdésében említett szervek évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól.
21.§ (1) Ha a közérdekű adatra vonatkozó kérését nem teljesítik, a kérelmező a bírósághoz fordulhat.
(2) A megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani.
(3) A pert a megtagadás közlésétol számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta.
(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(5) Az egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indult per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévo helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az adatközlést nem teljesítő szerv székhelye (működési helye) alapítja meg.
(6) A bíróság soron kívül jár el.
(7) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelő szervet a kért közérdekű adat közlésére kötelezi.
22.§ E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelu nyilvántartásból történő - külön törvényben szabályozott - adatszolgáltatásra.

IV. fejezet: Az adatvédelmi biztos és az adatvédelmi nyilvántartás
Adatvédelmi biztos

23.§ (1) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyulés adatvédelmi biztost választ azok közül az egyetemi végzettségű, büntetlen előéletu, kiemelkedo tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkező magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentos tapasztalatokkal rendelkeznek és köztiszteletnek örvendenek.
(2) Az adatvédelmi biztosra - e törvényben foglalt eltérésekkel - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
24.§ Az adatvédelmi biztos
a) ellenőrzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabály megtartását;
b) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket;
c) gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről.
25.§ (1) Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tesz az adatkezelést és a közérdeku adatok nyilvánosságát érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi az ilyen jogszabályok tervezetét. Kezdeményezheti az államtitokkörben, valamint a szolgálati titokkörben meghatározott adatfajták szűkítését vagy bővítését.
A 25.§ utolsó mondata az 1995. évi LXV. törvény 32.§-ával megállapított szöveg.
(2) Az adatvédelmi biztos a jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelot az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. Az adatkezelo haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, és errol 30 napon belül írásban tájékoztatni az adatvédelmi biztost.
(3) Ha az adatkezelő a jogellenes adatkezelést nem szünteti meg az adatvédelmi biztos tájékoztatja a nyilvánosságot az adatkezelés tényéről, a kezelo személyéről és a kezelt adatok köréről.
26.§ (1) Az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, és az összes olyan iratba betekinthet, adatkezelést megismerhet, amely személyes vagy közérdekű adatokkal összefügghet.
(2) Az adatvédelmi biztos minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik.
(3) Az államtitok és szolgálati titok az adatvédelmi biztost e§-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az államtitkot vagy szolgálati titkot érinto adatkezelés esetén a fegyveres erőknél, a rendorségnél és a nemzetbiztonsági szerveknél az adatvédelmi biztos a jogait csak személyesen gyakorolhatja.
A 26.§ (3) bekezdését az 1995. évi CXXV. törvény 79.§ b) pontja hatálytalanította.
(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minosítését indokolatlannak tartja, a minosítőt annak megváltoztatására vagy a minosítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minosíto 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el.
A 26.§ (4) bekezdése az 1995. évi LXV. törvény 32.§-ával megállapított szöveg.
A 26.§ (4) bekezdésének - dátumszerűen nem meghatározott időpontban - új szövege lesz.
E változás a dátum ismerete hiányában nem végezhető el az adatbázisban.
Lásd: 1998. évi LXXX. törvény 4.§-a és 7.§-a.
27.§ (1) Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével vagy a közérdeku adatok megismeréséhez fuzodo jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban.
(2) Az adatvédelmi biztoshoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentőt a közérdekű bejelentővel azonos védelem illeti meg.

Adatvédelmi nyilvántartás

28.§ (1) Az adatkezelo köteles e tevékenysége megkezdése elott az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni
a) az adatkezelés célját;
b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját;
c) az érintettek körét;
d) az adatok forrását;
e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját;
f) az egyes adatfajták törlési határidejét;
g) az adatkezelő nevét és címét (székhelyét), valamint a tényleges adatkezelés helyét.
(2) A jogszabályban elrendelt adatkezelést a szabályozás tárgya szerint illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, illetőleg a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke köteles bejelenteni a jogszabály hatálybalépését követő 15 napon belül.
(3) A nemzetbiztonsági szervek az adatkezelésük célját és jogalapját jelentik be.
29.§ (1) Az adatkezelő az első nyilvántartásba vételkor nyilvántartási számot kap. A nyilvántartási számot az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni.
(2) A 28.§ (1) bekezdésében felsorolt adatok megváltozását 8 napon belül be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, és a nyilvántartást megfelelően módosítani kell.
30.§ Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely
a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza;
b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik;
c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;
d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatását célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz;
e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza;
f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy - külön törvényben meghatározottak szerint - az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;
g) a sajtótörvény hatálya alá tartozó társaságok és szervek olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységüket szolgálják;
h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra;
i) az adatkezelőtől levéltári kezelésbe került át;
j) a természetes személy saját célját szolgálja.
A 30.§ i) pontja az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 1. pontjával módosított szöveg.

Adatvédelmi iroda

31.§

A 31.§-t az 1994. évi LXXV. törvény 3.§-a hatálytalanította.

V. fejezet: Különleges rendelkezések - Személyes adatok feldolgozása és felhasználása kutatóintézetben

32.§ (1) Tudományos kutatás céljára felvett vagy tárolt személyes adat csak tudományos kutatás céljára használható fel.
(2) A személyes adatot - mihelyt a kutatási cél megengedi - anonimizálni kell. Addig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az kutatás céljára szükséges.
(3) A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha
a) az érintett abba beleegyezett, vagy
b) az a történelmi eseményekrol folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

VI. fejezet: Záró rendelkezések - Módosuló jogszabályok

33.§ A Polgári Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvény 83.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti."

Hatálybalépés

34.§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 6. hónap első napján lép hatályba.
(2) A törvény III. fejezete (19-22.§) a kihirdetését követo 15. napon lép hatályba.
(3) A törvény IV. fejezete (23-31.§) az állampolgári jogok országgyulési biztosáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejuleg lép hatályba.
35.§ (1) Ahol e törvény törvényben való szabályozásáról rendelkezik - a (3) bekezdése, 4.§-a és a 13.§ (1) bekezdése kivételével - a törvényi szabályozást 1992. december 31-ig kell előkészíteni.
(2) Az adatkezelésekkel összefüggo jogi iránymutatások e törvény kihirdetése után nem alkalmazhatók.
36.§ (1)
A 36.§ (1) bekezdését az 1994. évi LXXV. törvény 3.§-a hatálytalanította.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor létező adatkezeléseket az adatkezelők az adatvédelmi biztos megválasztását követo 3 hónapon belül kötelesek az adatvédelmi nyilvántartásba jelenteni.
37.§ Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a 11.§ (2) bekezdése szerinti díjat, illetőleg a díj kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.