A szökőév

Julius Caesar által Kr. e. 46-ban vezette be a Julián-naptárat. A császár az alexandriai görög csillagászt, Szoszigenészt bízta meg, hogy a régóta használt egyiptomi kalendáriumot alapul véve dolgozza ki a naptárreformot, mert az addigi római időszámítás egyre jobban eltért a Nap járásától.

Szoszigenész reformjának köszönhetően az új kalendárium 365 napos évet vezetett be, miután azonban a tudós tisztában volt azzal, hogy a Föld keringési ideje nagyjából 365 nap és 6 óra, négyévente – az ősi római szokásoknak megfelelően a március 1-je (a római év kezdete) előtti hatodik nap után – beiktatott egy szökőnapot, amivel a korábbiakhoz képest összehasonlíthatatlanul pontosabban szabta meg az év hosszát.

A Julián-naptár szerint az átlagos év hossza nagyjából megegyezett a sziderikus évvel, azaz 365,2564 nap volt, míg a tropikus év 365,2422 nap hosszú.

A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot. Ezt az utat a Föld 365,2564 nap alatt teszi meg.

A trópikus év az az időtartam, ami alatt a Nap a Tavaszpontból (az Ekliptika és az Égi Egyenlítő metszéspontjából) kiindulva ugyanoda visszaér. Ez az idő 365,2422 nap.

A hiba 11perc 13,9 másodperc, ami akkor elhanyagolhatónak tűnt, de 128 év alatt kitettek egy napot, az évszázadok múltán pedig már komoly késést eredményeztek, ugyanis minden 4. évben 4 × 0,0078 nappal jártak előrébb. Ez a hiba 1582-re már (1582 + 46) × 0,0078 = 12,7 napot tett ki. Mivel a Tavaszpont precessziója (a Föld tengelyének billegése) ellenére továbbra is március 21-ét tekintették a napéjegyenlőség napjának, a hiba 10 napra csökkent. Ezt korrigálta az 1582-ben életbe lépett Gergely-naptár.

A XIII. Gergely pápa által 1582. február 24-én az Inter gravissimas bullával bevezetett Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe úgy, hogy a következő nap október 15-e péntek lett, ezzel a negyedike és tizenötödike közötti 10 nap abban az évben kimaradt.

A XIII. Gergely pápa által 1582. február 24-én az Inter gravissimas bullával bevezetett Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe

Az új naptár 365,2425 (365 nap 5h 49m 12s) átlagos szoláris napos átlagévvel számol, aminek a hibája 26 másodperc egy tropikus évben, s nagyjából 3300 évenként tesz ki 1 napot az átlagos tropikus évhez képest. (Ezzel a kérdéssel tehát kb. 4882-ben, a Nr. 148,951 SzkipperTippekben foglalkozom legközelebb…)

A majdnem egynegyed tört napot (0,2425 napot) nagyjából (de nem pontosan) korrigálja a négyévenkénti szökőév. Ezért szökőév minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat, de szökőévek a 400-zal osztható évek (vagyis a százasra végződő évek közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók). A szökőév plusz egy napja – a szökőnap – február 24-re került, így az ezt követő napok csúsznak egyet február végéig.

Részlet a Jachtnavigátor II. Csillagászati navigáció, 5.1.4. Az év című fejezetéből.

SzkipperTippek

A tengeri hajósok könyvtára

Láthatod, hogy ebben a könyvtárban minden cikk hasznos tudás, ötletek, tanácsok és tippek a hajósiskolán túl…
A SzkipperTippek ingyenes oktató- és információs levélsorozat tengeri hajósoknak – személyes tapasztalatok alapján.
A könyvtárban nincs tagsági díj, csak azt áruld el, pénteken délelőttönként hova küldjem a hét legfrissebb „SzkipperTippek” cikkét. Nos…?