Elemzés: Mennyire ismertek a VHF-rádió titkai?

A Nr. 58 (2018. november 16.) levelemben kértem a SzkipperTippek olvasóit, hogy töltsék ki a “A VHF-rádió titkai” tesztet.

A sokadik VHF-rádió kezelő képzés után kiváncsi voltam, hogy a hazai tengeri hajósok vajon mennyire ismerik a rádióval kapcsolatos szabályokat és protokollokat?

Novemberben a Facebookon is lefuttattam a tesztet, ami a VHF-rádióval kapcsolatos könnyebb és kevésbé könnyű kérdések segítségével azt vizsgálta, hogy a tengeri kishajósok mennyire vannak tisztában a rádió használatával.

Ahogy ígértem, az eredményeket és a tapasztalatokat megosztom veletek. Az alábbi cikkben némi statisztika bemutatása mellett arra keresem a választ, hogy az egyes kérdésekre miért adtak a kitöltők jó, vagy éppen nem jó választ: ebből Te is tanulhatsz, és visszakeresheted, hogy jó válaszokat adtál-e? Ha pedig esetleg nem kerültél a képzeletbeli vizsgán a “megfelelt”-ek csoportjába, gondolkozz el azon, hogy valamelyik következő 1 napos rádiós képzésen nemzetközileg elismert IYT VHF-SRC képesítést szerezz!

A Facebookról 200 olyan kitöltő érkezett 3 hét alatt, aki érdeklődött a téma iránt, a SzkipperTippek olvasók közül pedig 100-an töltöttétek ki (köszönöm nektek!).

A teszt az IYT (International Yacht Training) VHF-rádiós vizsgájának kérdéseihez hasonló kérdéseket tartalmazott, de a 16 kérdés helyett csak 12 kérdést tettem fel, melyekhez 2-4 válasz lehetőséget adtam. A kérdések között voltak könnyebbek és nehezebbek is, mert kiváncsi voltam, hogy a rádiós protokollok mennyire közismertek. A kérdések és a lehetséges válaszok egy része ravasz volt, a helyes válasz megadásához minden szót pontosan értelmezni kellett, mert ahogy mondani szokás, az ördög a részletekben bújt meg.

Az eredmények áttekintése után az alábbi általános következtetésre jutottam:

a tengeri hajókon felszerelt VHF-rádió helyes használatát nagyon kevesen ismerik megfelelően,
sokan csak felületesen vagy éppen találomra válaszoltak.

… pedig a hajórádió azért van, hogy növelje a hajózás, a legénység biztonságát, és biztosítsa a lehetséges veszélyhelyzetek elhárítását, megoldását. A hajózás veszélyes üzem, ahol a biztonságnak kiemelten fontos szerepe van!

A 300 kitöltő által elért átlagos eredmény 5,9 pont volt (a sikeres vizsgához 9 pont kellett.)

A SzkipperTippek olvasóinak átlaga (7,19 pont) sokkal jobb volt, mint az a kivülről érkezőké (5,45 pont)! Ez azt jelenti, hogy nem hiába írom a cikkeket! Yupeee! 🙂

A részletek az alábbiak. A válaszadók alig ötöde, pontosan 18%-a érte el a “megfelelt” eredményt (ha éles vizsga lett volna; szerencsére a képzés után az éles vizsgán ez az érték 100%!.

100%-os (12 pont) eredményt mindösszen 5-en értek el (1,7%),
75%-os megfelelt (9 pont vagy több) eredményt 54-en értek el (18%) (vagyis a kitöltők négyötöde megbukott volna egy éles teszten…),
6, 7 vagy 8 pontot nagyjából 10-10% ért el,
a kitöltők közel ötöde (18%) csak 5 jó választ adott
a kitöltők 61%-a 50% vagy annál rosszabb eredményt ért el.
nulla pontos eredmény nem született.

RÉSZLETES ÉRTÉKELÉS

Azt hiszem, a kérdések és a válaszok kiértékeléséből sokat lehet tanulni, ezért ha van időd tovább olvasni, tarts velem. Nézzük át a kérdéseket, a helyes válaszokat és válaszokból leszűrhető következtetéseket.

  1. Mikor adható le MAYDAY hívás a rádión?

A helyes válasz: d) életveszély esetén.

Erre 78% jó választ adott, tehát a jelentős többség ezzel tisztában van. Érdekelne, hogy tudják-e a szabályos MAYDAY hívás protokollját? 21% százalék azonban úgy gondolta, hogy MAYDAY hívás akkor adható, ha “nagy baj van”. Mégis, mit jelent a “nagy baj”?… ez nem precíz megfogalmazás.

  1. Ki használhatja a hajó VHF-rádióját?

A helyes válasz: c) A legénység bármely tagja a szkipper felügyelete alatt.

62% adott jó választ, de a a válaszadók harmada azt gondolta, hogy csak a szkipper rádiózhat! A rádiót az ITU rádiószabályzata szerint a legénység is használhatja (képesítés nélkül), ha a szkipper (vagy a képes/ített legénység) legalább alapszinten megtanítja nekik, hogyan kell kezelni a rádiót és hogyan kell szabályosan leadni a hívásokat. Mert mi van, ha a szkipper veszélyhelyzetben mással van elfoglalva, vagy éppen ő van veszélyben?
Annak örültem, hogy senki nem gondolta úgy, hogy a mobiltelefon helyettesítheti a hajórádiót!

  1. Mi a VHF-rádió hatékonyságának két fő tényezője?

A helyes válasz: a) A rádió teljesítménye és az antenna magassága.

Bingó! 90% százalék adott helyes választ!

  1. Kötelező-e nemzetközi szinten, hogy a kishajó szkipperének legyen ROC/GOC képesítése?

A helyes válasz: b) Nem! Az SRC képesítés bőven elegendő.

38 százalék adott jó választ. Ők tudják, hogy az SRC képesítés a Short Range Certificate, vagyis a közelkörzeti rádiós képesítés, amit az ITU dolgozott ki a kishajósok számára. A ravaszság ott volt a kérdésben, hogy a hivatásos tengerészek számára előírt általános (GOC) és korlátozott (ROC) képesítésre nincs szüksége a nem-SOLAS hajókkal járó, kedvtelési célú és sporthajósoknak! Mégis 141 ember (47%) úgy gondolta, vagy úgy tudta, hogy ez a hivatásos képesítés az egyedüli üdvözítő (illetve nem tudta, mi az SRC…). Ez azért van, mert a Jachtakadémia ezt a paradigmát sulykolta bele a hazai kishajósok tudatába. Látható, hogy ez a tévhit mennyire erős még ma is…

  1. A DSC-t elsősorban az alábbi célra használjuk:

A helyes válasz: b) Digitális, nem-fónikus üzenetek továbbítására.

40 százalék adott helyes választ, de ugyanennyien gondolták, hogy “ezzel adjuk meg a hajó azonosítóját, útirányát és sebességét”, vagyis a digitális szelektív hívást (DSC) összekeverték az automatikus hajóazonosító rendszerrel, az AIS-szel. Látható, hogy a válaszadók nagy része nem, vagy nem pontosan tudja, hogy mi is az a DSC és mire használjuk. Pedig a GMDSS-rendszerben ez funkció igen jelentős szerepet játszik, és jelentős mértékben növeli a biztonságot a tengeren!

  1. Amikor kézi VHF-rádió használsz, akkor…

A helyes válasz: c) … figyelj rá, hogy az antenna lehetőleg függőlegesen álljon.

A válaszadók pontosan egyharmada (33%) tudta a jó választ, de látható, hogy a többi válaszokra nagyjából azonos mennyiségű válasz érkezett, vagyis a jónak látszó válaszokra csak tippeltek az emberek. Márpedig a kézi rádió (walky-talky) nagyon hasznos a hajón, és ugyanúgy használható, mint a beépített hajórádió, csak a kisebb teljesítménye (6W) és a kisebb, alacsonyabb antennája miatt a hatókörzete korlátozottabb.

  1. A rádióban ezt hallod: “Seelonce feenee”. Használhatod-e ezek után a 16-os csatornát?

A helyes válasz: a) Igen.

Közel fele (48%) helyes választ kaptam, vagyis a válaszadók tippeltek… mert valószínűleg nem ismerik a rádiós kifejezéseket! A “seelonce feenee(silence finished) jelentése: “a rádiócsend (silence) vége (fin – ahogy a régi fimek végén volt olvasható…)”. Ezt mondja be a vészhelyzet (DISTRESS) műveletirányítója, amikor befejezték, lezárták a vészhelyzetben (életveszélyben) lévő legénység keresését és/vagy mentését. Magyarul, a vészhelyzetnek vége (amikor minden más rádióforgalmazás tilos), ettől kezdve a normál helyzetre érvényes rádiózási szabályok az érvényesek.

  1. Mi a biztonsági üzenet kódszava?

A helyes válasz: c) SECURITÉ.
Sajnos csak 129-en (43%) tudták ezt az alapvető szót… A három legfontosabb vészhelyzet: közvetlen életveszély (MAYDAY), sürgősségi helyzet (PAN PAN) és a biztonsági helyzet (SECURITÉ). A biztonsági üzenetek időjárási előrejelzést, viharjelzést, és navigációs figyelmeztetést tartalmaznak. Ilyeneket az Adrián naponta többször is hallani! De kérem, ezt még a horvát képzéseken is tanítják, ezt illik tudni…! (38% a SAFETY-re “tippelt”.)

  1. Adhat-e a kishajó DSC-n keresztül automatikus vételelismerést, ha vészhívást vesz?

A helyes válasz: b) Nem.
40% adott helyes választ. Azt gyanítom, hogy ez megint csak a DSC nem-ismeretéből adódó tippelés volt. A kishajó D-osztályú DSC-je nem tartalmaz “automatikus vételelismerés” funkciót, csak a nagyhajók és a parti állomások képesek erre! Ez azért van, hogy a DSC-n érkező vészjelzést (amikor a veszélyben lévő hajón megnyomják a rádió piros DISTRESS gombját) a kishajók csak szóban tudják visszaigazolni és csak akkor, ha valóban tudnak segíteni!

  1. Mi az MMSI?

A helyes válasz: c) A rádióállomás 9 jegyű azonosító száma.
A válaszadók közel fele (47%) tudta a jó választ, vagyis tudják azért, hogy ez a digitális DSC azonosítója, azaz ez a rádióállomás “telefonszáma”. Sajnos a válaszadók haramada viszont arra saccolt, hogy ez a mozaikszó valamiféle hajózási információs szolgálat… úgy hangzik… Sok mozaikszót használunk a rádiózásban, érdemes ezekkel tisztában lenni!

  1. Ha másik hajóval kommunikálsz, melyik munkacsatornát használhatod elsősorban?

A helyes válasz: c) A 06, 08,72 és 77-es csatornákat.
177-en (59%) tudták, gratulálok! A többiek saccoltak… Elismerem, hogy ravasz volt a kérdés, és az a) “Csak a 16-os csatornát” rossz válasz, mert a kérdésben figyelni kellett arra, hogy “munkacsatornáról” volt szó! A 16-os csatorna általános hívó és vészhelyzeti csatorna, nem pedig munkacsatorna, ahogy a 70-es sem, mert ezt a DSC használja a digitális adatkommunikációra. Az ITU rádiószabályzata szerint a kapcsolat felvétele után át kell menni egy munkacsatornára, pl. egy inter-ship csatornára, ha két hajó beszél egymással, és itt kell az üzenetek lényegi részét kicserélni.

  1. Adhatsz-e minden hajónak szóló rutin DSC hívást hírek továbbítására?

A helyes válasz: c) Nem, ez illegális.

Mindössze 19% (57 fő) adott jó választ, sajnos 53% arra saccolt, hogy a) “Igen, de csak időjárással kapcsolatban, vagy navigációs figyelmeztetés céljából.” Ők nem olvasták el a kérdést alaposan: ugyanis “rutin” hívásról szólt a kérdés, az a) válasz pedig a biztonsági hívásra utalt! Biztonsági DSC hívást (SECIRITÉ) lehet leadni, de az nem általános “rutin” hívásnak minősül!
Minden hajónak szóló rutin hívást azért nem lehet leadni DSC-vel, mert ezen hívások nagy száma lehetetlenné tenné a DSC hatékony használatát. Az ITU rádiószabályzata szerint ugyanis a VHF-rádió a hajózással és a hajózás biztonságával kapcsolatos kommunikációra szolgál, nem pedig “fecsegésre”. Ezért a “locsi-fecsi” nem megengedett, azaz illegális.

A teszt tehát arra világított rá, hogy a tengeren hajózó kishajósok nem fektetnek hangsúlyt a hajózási tudás azon elemeire, ami nincs közvetlen összefüggésben a hajó és a vitorlák kezelésével. Miért? Mert a szemtelenül rövid horvát képzéseken nem tanítják ezeket a tudnivalókat! Ez pedig súlyos felelőtlenség!

Nagyon fontos (lehet), hogy miként lehet beállítani a vitorlákat, hogy “élesedj és gyorsulj”, de a hajózás nem csak vitorlák kifinomult trimmeléséből áll! Oda kell figyelni a navigációra (ne bízz a GPS-ben!), a meteorológiára, a kitérési szabályokra, a biztonságra, a hajómanőverekre és sok más témára, többek között a hajórádió használatára!

A rádió életet menthet!

Érdemes tehát megtanulni a használatát. A VHF-SRC képzés mindössze 1 napos (5 óra elmélet + 2 óra szimulátoros gyakorlat + 1 óra vizsga = 8 óra), és megtanulod a rádió helyes használatát (egy sereg segédeszközt kapsz hozzá) és legfőképpen tudni fogod, hogy mit csinálj, ha bajba kerülsz a tengeren! Te mint szkipper felelős vagy a legénységedért (nem csak emberileg, de jogilag is!)…!

Gyere el és tanuld meg a VHF-rádió használatát: a holnapi (december 8.) képzés ugyan már megtelet, de januártól újra lesz minden hónapban IYT VHF-rádió kezelő képzés, ahol nemzetközileg (!) elismert VHF-SRC képesítést szerzel!

SzkipperTippek

A tengeri hajósok könyvtára

Láthatod, hogy ebben a könyvtárban minden cikk hasznos tudás, ötletek, tanácsok és tippek a hajósiskolán túl…
A SzkipperTippek ingyenes oktató- és információs levélsorozat tengeri hajósoknak – személyes tapasztalatok alapján.
A könyvtárban nincs tagsági díj, csak azt áruld el, pénteken délelőttönként hova küldjem a hét legfrissebb “SzkipperTippek” cikkét. Nos…?