Ha megette a csörlő a kötelet…
Ha megette a csörlő a kötelet…
.. mit csináljunk?
Miről van szó? A csörlő dobjára tekert kötél erősen megfeszül, amikor teher alatt van, például behúzzuk a génuát. Ha a kötél alulról felfelé fut a vezetőcsigákon vagy a csörlő mögött elhelyezett fordítócsigán, a csörlő dobján egymás felett helyezkednek el a kötélvolták (menetek), majd a kötélfogón átfutva a laza rövid szár a fedélzetre hull.
Előfordulhat, hogy a kötél vezetése helytelen, és a menetek nem tudnak egymás fölé rendeződni, és a menetek egymásra szorulnak. De inkább az szokott előfordulni, hogy a kötélfogóból lehulló laza rövid szár szorul be a csörlőre befutó szár alá, és ha nem figyelünk (mert csörlőzés közben például a génuára figyelünk), a dobra feszülő menetek maguk alá szorítják a laza rövid véget. Erre mondjuk, hogy a csörlő „megette” a kötelet… és nincs tovább! A csörlőt nem tudjuk tovább hajtani, a hosszú szár feszül, és merev, kemény mint a kő. Visszaengedni sem tudjuk. Patt helyzet, se előre se hátra…
Mit tudunk ilyenkor csinálni? Keressünk egy vékonyabb kötelet, ezzel a génuakötél feszes hosszú szárára dobjunk fel egy szorítócsatot (rolling hitch), ami erősen tart a vastagabb génuakötélen és főleg nem csúszik meg rajta! Ezt a segédkötelet vezessük el egy másik csörlőhöz. Ezzel át tudjuk tenni a terhelést a segédkötélre, vagyis a génuakötél szorítócsat és a csörlő közötti szakasza lelazul. A megevett kötélszakaszt így a csörlődobon visszafelé forgatva ki tudjuk szabadítani a megevett laza kötélrészt. Ha végeztünk, a segédkötelet lelazítva visszaadjuk a terhelést a génuakötélre, és folytathatjuk a génua beállítását. immár jobban odafigyelve…
A szorítócsat felkötésének lépései a következők:
A nagy gombra kattintva animálva is megnézhetjük, hogyan kössük meg a csatot (www.animatedknots.com):