Irma hurrikán Floridában tombol

Az Irma hurrikán ötös erősségű trópusi ciklon 2017 szeptemberében a Szélcsendes-szigetek, a Nagy-Antillák és a Turks- és Caicos-szigetek térségében, valamint az Egyesült Államok délkeleti részén, elsősorban Floridában. 297 km/h-s maximális szélsebességével az Irma a második legintenzívebb atlanti-óceáni hurrikán; egyedül az 1980-as Allen hurrikán haladta meg erősségben. A pusztító vihar nyomán súlyos károk keletkeztek. – írják a hírportálok.

Mi is tulajdonképpen a hurrikán?

A trópusi ciklonok (tropical revolving storm) a mérsékelt övi ciklonokhoz hasonló, de lényegesen kisebb kiterjedésű és jelentősen nagyobb intenzitású légköri jelenségek. Általában kör alakú, sűrű izobárokból álló nyomásrendszerük van, amelyben a szélektől befele rendkívül gyors a nyomáscsökkenés és a középpontban rendszerint igen alacsony a légnyomás (950–920 mbar). Ezt a képződményt a levegő spirál alakban folyja körül, az északi féltekén az óramutató járásával ellenkező, a déli féltekén azzal megegyező értelemben. A szélerősség a nagy nyomás-gradiensek miatt igen nagy, legtöbbször orkánerejű, de a középpontban, a hurrikán “szemében”, amely felé minden oldalról beáramlik a levegő, lecsillapodnak a szelek, sőt igen gyakran szélcsend is lehet. A viharterületen a tenger hullámzása szertelen méreteket ölt.

Az Irma hurrikánban az eddig mért legalacsonyabb légnyomás 914 mbar, a legnagyobb szélsebesség 297 km/h (160 csomó) volt!

Az Irma hurrikán képe a WeatherTrack előrejelzési térképén 2017. szeptember 10-én reggel.
Az Irma hurrikán képe a WeatherTrack előrejelzési térképén 2017. szeptember 10-én reggel.
A trópusi ciklonok kialakulása

A trópusi ciklon keletkezését és mozgását tekintve még sok kérdés tisztázatlan, annak ellenére, hogy számtalan földi, légi és műholdas megfigyelést végeznek a trópusi ciklonok kialakulásától, azok feloszlásáig. Tény azonban, hogy a viharok csak meleg óceáni felszínek felett alakulnak ki. Ha mozgásuk során szárazföld, vagy hideg tengerfelszín fölé érnek, hamar összeomlanak. Ez azt feltételezi, hogy a viharnak jelentős mennyiségű energiára és vízgőzre van szüksége.

A megfigyelések szerint a következő feltételek szükségesek a trópusi forgó viharok kialakulásához:

  • nagy kiterjedésű, meleg óceáni felszín, ahol a vízfelszín hőmérséklete legalább 27°C-t eléri,
  • a troposzféra felső rétegeinek teknő alakú bemélyedése,
  • az adott terület fölött a sztratoszféra nyugalmi állapota.

A trópusi viharok csak az óceánok 5°–25° szélességi körök közötti területein, a passzát övben jöhetnek létre. A mozgó légtömegekre ható Coriolis-erő értéke túlságosan csekély az Egyenlítő környékén ahhoz, hogy azokat forgó mozgásra kényszerítse. Magasabb szélességeken pedig már nincsenek meg a kialakuláshoz szükséges hőmérsékleti feltételek. Mivel a ciklonok pályája az Egyenlítőtől folyamatosan távolodik, az Egyenlítő mentén teljesen viharmentes övezet található.

A trópusi ciklonok energiaforrása a meleg óceán. A 27°C-nál melegebb felszínű óceánok felett nyugalomban levő légtömegek fokozatosan felmelegszenek, ugyanakkor párával telítetté válnak és emelkedni kezdenek, így depresszió alakul ki. A feláramlás mind erőteljesebbé válik, miközben meleg, vízgőzzel teli levegő áramlik helyére a környező tájakról.

A trópusi ciklon keletkezésének másik előfeltétele a troposzféra magasabb régióiban kialakuló olyan teknő formájú légköri alakzat, amelyet „keleti légáramlási hullámok”-nak neveznek és amely időről időre fellép hullámszerűen jelentkező, nagy magasságokig terjedő keleti légáramlás formájában. Ezek a légáramlások valójában a normális körülmények között az óceánok felszínén uralkodó passzát-szelek, amelyek a troposzféra teljes magasságáig kiterjedhetnek. Az említett hullámvölgy azonban, még nem teljesen tisztázott okok miatt csak akkor tud kialakulni, ha felette, a sztratoszféra alsó rétegében futó áramlások gyengék.

A keleti légáramlási hullámok összetalálkozása a felszálló meleg és páradús légtesttel azt eredményezi, hogy még erőteljesebb konvekció alakul ki és nagy számban képződik gomolyfelhő (cumulus) és esőfelhő (cumulonimbus). A felhők képződése során, a kondenzáció következtében jelentős mennyiségű látens hőenergia szabadul fel, amely a ciklont labilisabbá teszi és gyorsítja a levegő felemelkedését. Így a légnyomás rohamosan csökken és a növekvő sebességű légmozgás mind több meleg, nedves levegőt szállít a ciklon belsejébe, ami a folyamatot erősíti.

A hőfelszabadulás a légtömeg mozgási energiáját is növeli. A mozgásba lendült légtestre a Föld forgásának eltérítő ereje, a Coriolis-erő hatást gyakorol, így a kezdetben egyenes irányú mozgás ciklonáris forgó mozgássá változik.

A tenger fölött kialakuló 100–200 tmf átmérőjű zivatarzónából fokozatosan kialakul a ciklon, amelynek összesűrűsödő magjában egyre nő a szélerő.

Az Irma hurrikán az Earth Wind Map képén 2017. szeptember 9-én.
Trópusi ciklon, vihar, hurrikán, tájfun? Mi a különbség?

trópusi depresszió = a kialakult ciklonban a szél nem lépi túl a B°7 erősséget (33 csomó)

trópusi vihar = a szél nem éri el a B°12 erősséget (63 csomó)

trópusi ciklon = a szél B°12 fokozatnál erősebb (64 csomó, azaz  117 km/h felett)

A legtöbb trópusi forgó vihar a trópusi óceánok középső és nyugati területei fölött születik, mivel az óceánok keleti részeiben mozgó hideg tengeráramlások miatt a tengervíz hőmérséklete nem tudja elérni a kritikus szintet. Ez alól kivétel a Csendes-óceán keleti része, Közép-Amerika nyugati partvidéke mentén és a Dél-Indiai-óceán Nyugat-Ausztráliánál.

A trópusi ciklonok hatásának nyolc jellegzetes terület van kitéve:

  1. Az Észak-Atlanti-óceán nyugati része, a Karib-tenger és a Mexikói-öböl. A vihart ezen a területen hurricane névvel jelölik. A veszélyes időszak május végétől december elejéig tart, a csúcsidőszak szeptember.
  2. Az Észak-Csendes-óceán keleti része, Közép-Amerika nyugati partvidéke. A ciklont itt is hurricane-nek hívják. A hurrikánveszélyes időszak itt májustól november közepéig tart; a legtöbb vihart augusztus és szeptember hónapokban regisztrálják.
  3. A Csendes-óceán nyugati része, a Mariana- és Karolina-szigetektől nyugatra eső területek, a Dél- és Kelet-Kínai-tenger, a Sárga-tenger és a Japán-tenger. A ciklonpályák a Fülöp-szigeteket, Taiwant, Koreát és a Japán szigetcsoportot is érintik. A trópusi ciklonokat ezen a területen typhoon-oknak (tájfun) nevezik. A legtöbb tájfun augusztusban jön létre. A júliustól októberig tartó fő szezonban egyes viharok elérhetik a szuper-tájfunok intenzitását (a maximális szélsebességek túlhaladják a 130 csomó értéket).
  4. Az Észak-Indiai-óceán, a Bengáli-öböl. A vihart cyclone-nak nevezik. A ciklonidőszak márciustól decemberig, de főleg a monszunváltás idejére, május-júniusra és október-novemberre esik.
  5. Az Észak-Indiai-óceán, az Arab-tenger. Az Arab-tengeren viszonylag kis számban fordulnak elő forróövi ciklonok (cyclone).
  6. A Dél-Indiai-óceán Madagaszkártól keletre eső, az 5°–15°S szélességi és a 45°–80°E hosszúsági körök által határolt területe (cyclone). A ciklonidőszak kezdete november, vége május, maximuma januárban és februárban van.
  7. A Dél-Indiai-óceán keleti része, Ausztrália észak északnyugati és nyugati partjai. A willy-willy elnevezésű vihar a kontinenstől északra és a Timor-tengeren keletkezik. Nyugat felé halad és délnek fordulva elhalad Nyugat-Ausztrália partja mentén. A viharszezon novembertől áprilisig tart, legnagyobb gyakorisággal a déli félteke nyári hónapjaiban (január-február) fordulnak elő a viharok.
  8. A Dél-Csendes-óceán nyugati része. A hurricane által veszélyeztetett területek közé a Fidzsi- és Szamoa-szigetcsoport, a Korall-tenger szigetei és Queensland állam, valamint Új-Zéland északi szigete tartozik. A viharos évszak novembertől májusig tart, januári maximummal.

A Dél-Atlanti-óceánon soha nem fordul elő trópusi ciklon, mivel itt az óceáni áramlások miatt az Egyenlítőtől távolabb eső területeken a vízfelszín hőmérséklete nem éri el a szükséges küszöbértéket.

Trópusi ciklonpályák

Részlet a JACHTNAVIGÁTOR III. kötet Meteorológia fejezetéből. Megjelenés 2020. november.

SzkipperTippek

A tengeri hajósok könyvtára

Láthatod, hogy ebben a könyvtárban minden cikk hasznos tudás, ötletek, tanácsok és tippek a hajósiskolán túl…
A SzkipperTippek ingyenes oktató- és információs levélsorozat tengeri hajósoknak – személyes tapasztalatok alapján.
A könyvtárban nincs tagsági díj, csak azt áruld el, pénteken délelőttönként hova küldjem a hét legfrissebb “SzkipperTippek” cikkét. Nos…?