Jimmy Cornell: A klímaváltozás hatásai az útvonaltervezésre
Jimmy Cornell: A klímaváltozás hatásai az útvonaltervezésre
JIMMY CORNELL A NOVEMBER 15-ÉN AZ ÓBUDAI EGYETEMEN TARTOTT KÖNYVBEMUTATÓ ELŐADÁSA UTÁN KAPOTT EGY OLYAN KÉRDÉST, AMELY A KLÍMAVÁLTOZÁSNAK AZ ÚTVONALTERVEZÉSRE GYAKOROLT HATÁSÁT FIRTATTA. JIMMY IDŐ HIÁNYÁBAN NEM TUDTA TELJES EGÉSZÉBEN KIFEJTENI A VÉLEMÉNYÉT, DE MEGÍGÉRTE, HOGY EBBEN A TÁRGYBAN ÍRT CIKKÉT MEGOSZTJA A MAGYAR KÖZÖNSÉGÉVEL IS. ENNEK AZ ÍGÉRETÉNEK TESZ ELEGET ITT: MEGKÉRT, HOGY FORDÍTSAM LE ÉS OSSZAM MEG A MAGYAR HALLGATÓSÁGÁVAL.
A vitorlás útvonalak – akár a part mentén, akár a nyílt tengeri és óceáni útvonalakon – elsősorban az időjárástól függenek. Az időjárástól, amely az évek során elvileg alig változik. Valószínű azonban, főleg a légkör környezeti egyensúlyában bekövetkezett mélyreható változások következtében, az elmúlt években több szokatlan időjárási körülményt is tapasztalhattunk. A legaggasztóbb az, hogy ezeket ritkán lehet előre jelezni, olyan évszakban jelentkeznek, amikor nem számítunk erre, és gyakran olyan helyeken, ahol korábban nem fordultak elő. Hasonló változás, hogy egyes trópusi viharok hevessége szinte minden korábbi ciklon erősségét durván felülmúlja. Mi csak annyit tehetünk, hogy figyelünk ezekre a figyelmeztetésekre, gondoskodunk arról, hogy hajónk tengerálló képessége minden kétségen felüli legyen, és amennyiben lehetséges, csak a biztonságos évszakokban hajózzunk. Emellett a természet erőitől leginkább függő vitorlázók közössége kell, hogy első legyen a környezet védelmében, és semmilyen módon nem járulhatunk hozzá annak könyörtelen pusztításához.
Ezeket a szavakat 1994-ben írtam a World Cruising Routes című könyvem második kiadásának előszavában. Az azóta eltelt években a globális időjárási viszonyok jelentős változásokon mentek keresztül, különösen a trópusi ciklonok elhelyezkedése, gyakorisága, ereje és a szezonon kívüli előfordulása tekintetében. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) által közzétett jelentés arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás veszélyes zavarokat okoz a természetben, és milliárdnyi embert érint, ezért hangsúlyozza a cselekvés sürgősségét. Ezek a változások nemcsak a globális éghajlatot, hanem a világ óceánok hajózási körülményeit is komolyan érintik.
- Az óceánok vize egyre melegszik.
- Az északi sarkvidék jégtakarója gyorsabb ütemben olvad, mint valaha; ezt idén jelentették Grönlandról.
- Az Antarktiszt körülvevő jégtakaró soha nem látott ütemben csökken.
- A trópusi viharszezonok kevésbé határozott idejűek és egyre aktívabbak.
- A szezonon kívüli trópusi viharok egyre gyakoribbak.
- A passzátszelek egyre kevésbé állandóak.
Az éghajlati helyzet súlyosbodásának jeleként az elmúlt években több észak-atlanti hurrikán is kialakult május végén, mások pedig november végén. Ezeket a tényezőket igen komolyan figyelembe kell venni a Karib-térségbe vagy onnan induló útvonalak megtervezésekor.
Az északnyugati Csendes-óceánon a tájfunok gyakoribbak, és egyre erősebbek: egyes szupertájfunok szélsebessége eléri, vagy akár meg is haladhatja a 200 csomót. Tájfunokat az év minden hónapjában regisztráltak, és a jól meghatározott biztonságos időszak már a múlté.
A Csendes-óceán déli részén a ciklonszezon ma már hosszabb ideig tart, a Korall-tengeren pedig már júniusban, júliusban, sőt szeptemberben is előfordultak szezonon kívüli ciklonok. Az Indiai-óceán északi részén is fokozódott a ciklonok intenzitása és pusztító ereje.
Az El Niño és La Niña ciklusokat is befolyásolja az éghajlatváltozás. Ma már tudjuk, hogy az El Niño években kisebb a trópusi viharok valószínűsége az Észak-Atlanti-óceánon, míg a La Niña években nagyobb. A helyzet más a Csendes-óceánon, ahol az El Niño fokozza a vihartevékenységet a közép- és kelet-csendes-óceáni medencékben, és csökkenti az Atlanti-óceán medencéjében. Ezzel szemben a La Niña csökkenti a hurrikánok aktivitását a közép- és kelet-csendes-óceáni medencékben, és fokozza azt az atlanti-óceáni medencében.
Jimmy előadása az Óbudai Egyetemen 2025. november 15-én @ Jachtnavigátor
Mindezeket a tényeket figyelembe véve az óceáni útvonalak megtervezése ma még fontosabb, mint korábban. Ha tisztában vagyunk a klímaváltozás következményeivel, gondos tervezéssel még mindig elkerülhetők a trópusi viharszezonok és a kritikus területek.
- Győződj meg arról, hogy ne érkezz a biztonságos szezon kezdetéhez túl közel, és biztonsági tartalékot hagysz azáltal, hogy a szezon vége előtt időben távozol.
- Kerüld el, hogy a kritikus időszakban hajózol, vagy ha mégis, fokozottan figyeled az időjárási előrejelzéseket, és a hurrikán menedékhely közelében maradsz.
- Lehetőség szerint a kritikus szezonban hagyd el a trópusokat, és biztonságos területen hajózz. Minden esetben győződj meg arról, hogy biztosítótársaságod egyetért a terveiddel.
Meg akartam tudakolni, hogyan kezelik a tengeri biztosítótársaságok az éghajlatváltozás hatásait, ezért felvettem a kapcsolatot a brit Topsail Insurance céggel, és kikértem véleményüket azokról a fontos időjárási tényezőkről, amelyek hatással vannak a nyílt tengeri utat tervező vitorlázókra.
„Valószínű, hogy a klímaváltozás a biztosítók fő témája lesz a következő évtizedben. Kétségtelen, hogy a klímaváltozás egyre több szélsőséges időjárási eseményt vált ki világszerte. A legtöbb biztosító ezért már rendelkezik saját szakértőkkel, akik a hurrikánok, de még a kisebb időjárási események, mint például elektromos viharok gyakoriságát és súlyosbodását modellezik. A biztosítók a veszteségmodellezés alapján ezeket a kockázatokat beépítik a díjaikba. A világ körüli utazást tervező hajótulajdonosok biztosítási szerződéseire ezért ez közvetlen és közvetett hatással is lesz. Az előbbi valószínűleg magában foglalja a fedezet korlátozásának szigorítását, például a karib-tengeri viharok fedezetének kizárását, és ezeknek a kockázatoknak a biztosítók általi magasabb besorolását. Az utóbbi esetben a biztosítási ágazat felkészül arra, hogy a nagy és katasztrofális biztosítási események gyakrabban fordulnak elő, ami végső soron az egész szolgáltatáspaletta költségének emelkedéséhez vezethet.”
Jimmy lelkes közönsége az Óbudai Egyetemen 2025. november 15-én @ Jachtnavigátor
Gondosan figyelemmel kísérem a globális időjárási viszonyokat, és rendszeresen felülvizsgálom és frissítem a World Cruising Routes és a World Voyage Planner című kiadványaimat. A szövegek felülvizsgálatának nagy része a hosszú távú vitorlázók körében végzett rendszeres felmérések eredményein alapul. Ehhez mindig ugyanazt a bevált módszert alkalmaztam: 65 vitorlázót kérdeztem a klímaváltozásról és annak a jövőben a tengeri hajózásra gyakorolt hatásáról alkotott véleményükről. Legtöbbjük aktív vitorlázó, és többségük legalább egy föld kerülő utat teljesített már. Míg a 2018-ban végzett, az útvonaltervezéssel kapcsolatos hasonló felmérés válaszadói között még voltak, akik kételkedtek a globális időjárási jelenségek komolyságában, ezúttal egy figyelemre méltó kivételtől eltekintve már mindenki egyetértett abban, hogy az éghajlati viszonyok változása nemcsak a jövőbeli tengeri hajózásra, hanem az emberiségre is komoly veszélyt jelentenek.
A felmérés lezárásaként a résztvevőket megkérdeztem, hogy ez a tényező befolyásolná-e saját döntésüket, ha most terveznének föld körüli utazást. Kivétel nélkül mindannyian kijelentették, hogy bár tisztában vannak a klímaváltozás következményeivel, s ezt a tényezőt mindenképpen figyelembe vennék, de ennek ellenére mégis készek lennének alaposan megtervezni, és belevágnának egy hosszú óceáni útba.
Szinte minden válaszadó hangsúlyozta, hogy a változó körülmények között még fontosabbá vált, hogy megbízható időjárási információkhoz férjenek hozzá. Az elmúlt években az óceáni átkelésen induló vitorlázók körében a PredictWind vált a legnépszerűbb időjárási adatok és előrejelzések forrásává.
Aventura Zero, a tisztán elektromos gépi meghajtású vitorlás katamarán @ Gilles Foucras/Outremer
Nick Olson, a PredictWind fejlesztési menedzsere rámutatott, hogy „az időjárási események egyre szélsőségesebbé válnak, de mi már most is igyekszünk elkerülni az ilyen típusú eseményeket. A szezonális tervezés nem változik jelentősen, mivel már most is igyekszünk elkerülni a szélsőséges időjárást. Az elkövetkező néhány hónapban néhány új eszköz is megjelenik, amelyek mind a szélsőséges időjárásra figyelmeztetnek. Időjárás-útvonaltervező eszközünk előrejelzési modellezésen alapul, amely alkalmazkodik az éghajlatváltozásokhoz, és előrejelzi a várható körülményeket, ahogyan azt most is teszik a rövid távú előrejelzések készítésekor.”
Az éghajlatváltozás egyik látható hatása, hogy egyre több vitorlázó indul el a magasabb szélességi körök felé, abban a hitben, hogy a sarkvidéki éghajlatváltozás kedvezőbb körülményeket eredményez. Végül én magam is profitáltam ebből, amikor sikeresen áthajóztam az Északnyugati-átjárón, ez pedig az éghajlatváltozás közvetlen eredményeként vált lehetővé. Az Északnyugati-átjárót az angol közmondás szerint úgy szokták emlegetni, mint az éghajlatváltozás „kanári madara a bányában” (amely mérgező bánya gázok jelenléte esetén elpusztult, ezzel jelezve a veszélyt a bányászoknak), mert bármi is történik ott, az végül hatással lesz a világ más részeinek éghajlati viszonyaira is.
Az Antarktiszra tartó tengeri hajós utak is ebbe a kategóriába tartozhatnak, és senki sem tud erről jobban nyilatkozni, mint Skip Novak, akit széles körben a sarkköri vizek világszerte elismert vitorlás szakértőjeként tartanak számon.
Skip Novak @ EYOS
„A klímaváltozásnak a távoli déli vizekre gyakorolt hatását illetően két tényező játszik szerepet: az időjárás és a tengeri jégkoncentráció. Azok közül, akik 40 éve rendszeresen vitorláznak a Déli-óceánon, a tengerész kollégák (versenyzők és túrahajósok) egyaránt egyetértenek abban, hogy a körülmények sokkal változékonyabbak, mint korábban. A Déli-óceánon a nyugati szeleket gyengítik az északról érkező szelek. Ezért a korábban tapasztalt állandó, hosszú hullámok kevésbé következetesek, és inkább ‚mosógéphez‘ hasonló körülményeket teremtenek.”
Skip Novak hajója, a Pelagic @ James Novak
A felmérésben részt vevők többsége elhatározta, hogy nem adják fel a terveiket, de kiemelték az önellátás fontosságát. Ez egyértelművé vált a közelmúltbeli világjárvány és ennek nyomán az egyes országokban bevezetett korlátozások során, amikor a hajók előtt lezárták a kikötőket.
Eric Abadie admirális a francia haditengerészetnél befutott fényes karrier után nyugdíjba vonult, és jelenleg a Manevaï nevű, öreg Garcia Nouanni 47-es hajóval világ körüli úton vesz részt. Leginkább a klímaváltozásnak a meglátogatott országokra gyakorolt hatásával foglalkozik, de talán még inkább érdekli, hogy ezekben az országokban a klímaváltozás milyen politikai változásokat okozott. Ami engem illet, a válasz nagyon egyszerű: „A vízen vagyok igazán boldog. És ez nem fog változni!”
Sokféle vitorlázóval folytatott beszélgetéseim során leginkább a pozitív, optimista hozzáállásuk tűnt fel. Még az a vitorlás társunk is, aki a klímaváltozással kapcsolatban a kétségeit fejezte ki, azt akarta, hogy mindenki tudja: bármi is történjék, „ a tengeren még egy rossz nap is jobb, mint egy jó nap az irodában”!
Az Aventura IV. ParaSailorral @ JC
Jimmy, mindannyian köszönjük, hogy eljöttél Budapestre! Várunk vissza!
