Mennyi víz van a tengerben?
Legutóbb arról esett szó, hogy alapvetően fontos a hajózás biztonsága szempontjából a vízmélység ismerete, főleg zátonyos területeken és a horgonyzóhelyeken. A címben szereplő „mennyi” kérdőszó tehát jelen esetben nem a tengervíz térfogatára vagy tömegére, hanem a magasságára…, ja nem, a mélységére, azon belül is a hajó alatti víz mélységére értendő.
Ez a kijelentés mindenhol igaz, de árapályos tengeren kétszeresen is az, ezért az angliai Jachtkapitány tréningen naponta többször számolunk. De honnan tudjuk, hogy adott időpillanatban mekkora a víz mélysége, vagyis a dagály magassága?
Először is, látjuk a térképen, hogy adott helyen mekkora vízmélységet jelez. Ez az érték a térképezési alapszintre (Chart Datum) vonatkozó érték. A térkép címében olvashatjuk, hogy hol van ez az alapszint: rendszerint ez a legalacsonyabb csillagászati apályszint, vagy az átlagos apályszint szokott lenni. Ez azért van így, mert ebben az esetben nagy az esélye, hogy az aktuális apály nem esik ezen alapszint alá, magyarul nagyon valószínű, hogy nem lesz kisebb a vízmélység annál, mint amit a térkép jelez.
Árapályos tengereken az árapály adatokat naptár jellegű táblázatok adják meg, előre egy egész év minden egyes napjára. Ez lehet csak az árapály adatokat tartalmazó Tide Tables, vagy kishajósoknak szóló almanch (Cruising Almanac), ami a hajózási útmutató mellett ezeket az adatokat is megadja.
Az árapály-táblázatban nagyobb kikötőkre, mint alapkikötőkre (Standard Ports) adják meg a dagály és az apály idejét 0000 formátumban (hhmm), és a magasságát tized méter pontossággal. A magasság a térképezési alapszinttől mérendő. Két alapkikötő között pedig a másodlagos kikötők (Secondary Ports) adatai a hozzájuk tartozó alapkikötőtől való eltérést mutatják.
(Noha az Adrián alacsony az árapálymozgás, az előrejelzés természetesen itt is elkészül. Az adriai horvát alapkikötők: Rovinj, Bakar, Mali Losinj, Zadar, Split, Vis és Dubrovnik.)
A táblázatból tehát azt tudjuk, hogy adott helyen és adott nap mely időpontjában van dagály vagy apály. Az apály-dagály közötti bármely időpontra az árapálydiagram (tidal curves) segítségével grafikusan tudjuk megszerkeszteni a vízszintmagasságokat. Az árapály-számítási feladatoknak két alaptípusa van:
I. Dagályidő számítása: mikor éri el a dagály a kívánt szintet?
II. Dagályszint számítása: a kívánt időben milyen dagályszint várható?
A feladatok megoldása során az első lépésében a táblázati adatokat – dagály- és apályidőket, valamint a hozzájuk tartozó vízszintmagasságokat – vesszük ki a Tide Tables alapkikötők naptári részéből, valamint azt, hogy éppen vakár (Neap)vagy szökőár (Spring) jellegű árapály van. Ez utóbbi az egyes napok dagály- és apályszintjeinek változásából, illetve a naptárban feltüntetett holdfázisokból következtethető. (Szökőár újholdkor és teliholdkor, vakár pedig első- vagy utolsó negyed idején van.)
A magassági skálán bejelöljük a naptárból kivett apály- és dagályszintet, s összekötjük a két pontot. A magassági skálán a kérdéses vízszintmagassággal elindulva függőlegesen (B), majd vízszintesen (C) haladunk. Ahol a szakaszunk a görbével találkozik, függőlegesen lefelé húzzuk a (D) és az (E) szakaszokat, amelyek az időskálán kijelölik a dagályidőt.
A II. feladat megoldása értelemszerűen fordított sorrendben végezhető.
„Tizenkettedes szabály”
Ha nincs táblázatunk, egy koszinuszosan mozgó árapály esetén használhatjuk a „Tizenkettedes szabályt”.
Merülési diagram
Miután tehát a térképről tudjuk a fenék feletti vízmélységet (s), az árapály-táblázatból kivettük az apályszintet (hLW) és a diagramból kiszámítottuk a pillanatnyi magasságkülönbséget (dh), ezek összegéből tudjuk, hogy adott helyen adott időpillanatban mekkor a vízmélység (H).
H = s + hLW + dh
A merülésünk és biztonsági térköz (Hmin) tehát nem lehet ennél a H értéknél kisebb!
H ≥ Hmin
Emlékeztetőül itt a múlt heti ábra: