Igazat mond-e a mélységmérő?

A hajó számára az egyik legnagyobb veszélyforrás: a sekély víz! Következésképp, mély és nyílt vízen – ebben a tekintetben – biztonságban van a hajó. Hol van a legnagyobb jelentősége a vízmélyég ismeretének?

1. Zátonyos vízterületen (lásd a második képet),
2. part megközelítése során és
3. horgonyzáskor.

Egy legénységem mesélte, hogy a 80 éves édesanyja az indulás előtt a lelkére kötötte, hogy hajózzon közel a parthoz, mert “ha baj van, könnyedén ki tudsz úszni!”

Pedig ha tudná a mama, hogy a part közelében van a hajó (és a kisfia) igazán a baj közelében!

A vízmélység, még inkább a hajó alatt lévő víz mélysége alapvetően fontos információ a szkipper számára. Ezt az információt az elektronikus mélységmérő, a depth sounder adja meg.

De vajon igazat mond-e a műszer? Vagyis: az az érték, amit mutat, pontosan mi?

Magyarul az a kérdés, hogy például a fenti képen a 0,6 m mit jelent, vagyis honnan nulla-egész-hat-tized-méter a mélység? Nyilván a valódi vízmélység nem lehet, ha a hajónk merülése, tegyük fel, 2 m!

Ezért pontosan tudni kell, hogy a mért mélységet honnan számolja a műszer: a valós vízmélységet mutatja, a mérőszonda alatti mélységet mutatja, vagy pedig a keel alatt mélységet mutatja? Ezt ugyanis be lehet állítani a műszer set-upmenüjében. Ezt vagy nekünk kell beállítani, vagy – bérhajó átvétele során – erősen ajánlott megtudakolni. A félreértések és a feledékenység elkerülése érdekében a hajótulajdonos jól teszi, ha jól láthatóan feltünteni az aktuális beállítást, ahogy ez az angliai jachtkapitány tréningem hajóján, a Katabatic-on van:

Azaz mindig tudjuk, hogy ha a mélységmérőnk 0,6 m-t mutat, akkor 60 centi van kíl alatt, és ha ne adj’Isten nullát mutat, akkor koppanunk…

Ez egyben azt is jelenti, hogy a térképen (vagy ahogy a képen is látható, a chart plotteren) feltüntetett mélységből le kell vonnunk a hajó merülését.

Azt tudjuk, hogy a mélységmérő (és a log) szondája a hajófenékben, a kíl előtt helyezkedik el a vízvonal alatt “x” távolságban (transducer correction), de a kíl jóval lejjebb nyúlik a vízben.

Ha tehát a szonda az alatta lévő mélységet mutatja, ebből a világoskék nyíllal jelölt értéket még le kell vonni. De ezzel még nem zártuk le a kérdést. Ugyanis a kíl alatt mindig kell hagynunk egy bizonyos “c” értéket, amit biztonsági térköznek (underwater clearance) nevezünk, amekkora vizet minden esetben szeretnénk a tőkesúly alatt tudni a biztonság kedvéért. Ez az érték hullámos vízen nagyobb kell legyen, mint nyugodt tengeren.

A műszer által mutatott vízmélység tehát minimum a teljes merülés (dft, draft) és a biztonsági térköz összege kell legyen:

Hmin = dft + c

De ezzel még mindig nem zártuk le a kérdést, mert árapályos tengeren nem csak azt kell tudnunk, hogy mekkora mélységet mutat a térképünk (ez az alábbi ábrán az “s” térképi mélység), hanem a térképezési alapszinttől (Chart Datum)felett mérhető pillanatnyi dagály magasságot is, ami az aktuális területen és időpontban apályszintből (hLW), valamint az apály és a dagály közötti pillanatnyi magasságkülönbségből (dh) tevődik össze. A Hmin tehát SOHA nem lehet kisebb, mint a pillanatnyi H = s + hLW + dh érték!

merülési diagram

A H értékének rendszeres számítása árapályos tengeren tehát alapvetően fontos a hajózás biztonsága szempontjából, főleg zátonyos területeken és a horgonyzóhelyeken.

A kiszámítás módjáról azonban majd legközelebb mesélek.

SzkipperTippek

A tengeri hajósok könyvtára

Láthatod, hogy ebben a könyvtárban minden cikk hasznos tudás, ötletek, tanácsok és tippek a hajósiskolán túl…
A SzkipperTippek ingyenes oktató- és információs levélsorozat tengeri hajósoknak – személyes tapasztalatok alapján.
A könyvtárban nincs tagsági díj, csak azt áruld el, pénteken délelőttönként hova küldjem a hét legfrissebb “SzkipperTippek” cikkét. Nos…?