Rutin hívás VHF-rádión
Rutin hívás VHF-rádión
Tegyük fel, hogy a Lord Nelson nevű jachtról szeretnénk hívni a Lady Hamilton nevű vitorlást, amelyről tudjuk, hogy a közelünkben tartózkodik. Miként vehetjük fel a rádiókapcsolatot a másik hajóval, ha nem ismerjük a Lady Hamilton MMSI-számát (vagy nem használjuk a DSC-t), és a kapcsolatfelvétel a hagyományos módon, fónikusan történik?
A Lord Nelson rádiósa előbb rövid ideig figyeli a Ch 16 csatornát, hogy megbizonyosodjon, hogy a hívásával nem zavarja meg más kommunikációját. A rádiót 1 W teljesítményre kapcsolja, majd a mikrofonon megnyomja az adás (Press-to-Transmit, PTT) gombot, és lassan, érthetően beszélni kezd.
A hívás befejezésével elengedi a PTT gombot, ezzel vétel üzemmódba kapcsol a rádió. A Lord Nelson rádiósa várja a hívott hajó válaszát.
A Lady Hamilton rádiósa meghallotta a Lord Nelson nevű jacht hívását. A rádiót ő is 1 W teljesítményre kapcsolja, majd a mikrofonon megnyomja az adás (PTT) gombot, és lassan, érthetően beszélni kezd. Mivel tudja, hogy a Lord Nelson rádiósa várja a válaszát, és jó a vétel minősége, elegendő egyszer mondania a neveket. Ő is a másik fél (a Lord Nelson, mint a másik hajó) nevével kezdi, hiszen az ő szempontjából ő az, akit meg kell szólítani.
A hívás befejezésével elengedi a PTT gombot, ezzel vétel üzemmódba kapcsol a rádió. A Lady Hamilton rádiósa várja, hogy a hívó hajó folytassa a kommunikációt, és közölje a hívása célját. Előbb azonban el kell hagyniuk a Ch 16 csatornát, amit nem foglalhat le a híváskezdeményezés 60 másodpercnél hosszabb időre.
Most megint a Lord Nelson következik. Az azonosítás során már csak egyszer mondja a saját nevét és a hívó jelét is, majd közli a kiválasztott munkacsatorna számát.
A hívott hajó beleegyezik a munkacsatornába. (Ha erre nincs lehetősége, mert például az ő környezetében ez a csatorna foglalt, más csatornaszámot kér: „VHF channel zero six unable. Request. Switch to channel seven two, please.”).
Tegyük fel, hogy a Ch 06 mindkét hajónak megfelelt, és átkapcsolnak erre a munkacsatornára. (Ha korábban DSC-vel létesítettünk összeköttetést, a fónikus kommunikáció itt kezdődik!)
Itt a Lord Nelson itt is megismétli az azonosítási eljárást, ahogy a legelején (1), amire a Lady Hamilton hasonlóképpen válaszol (2). Ezzel a kapcsolat létrejött, a hívó megkezdheti az üzenet közlését. A felek egyszerű hétköznapi módon, normál és egyenletes tempóban beszélnek egymással. Csak a lényeget mondják,ügyelve arra, hogy a kommunikáció ne fajuljon felesleges csevegéssé.
Az egyes üzenetrészek üzenet végén, vagy kérdés feltevése után minden esetben az „Over” kifejezéssel jelzik, hogy vételre váltanak, várva a hívott fél reagálását, válaszát. A hívott állomás ezután válaszol, illetve szükség esetén a félreértések elkerülése végett visszaismételheti a vett üzenetet („I read back…”), s „Over” után visszaadja a szót a másik félnek. Az üzenetváltás befejeztével a hívó fél elköszön és az „Out” kifejezéssel kilép az összeköttetésből. Bár nem kötelező, de elfogadott és megszokott formula, hogy a hívott fél is az „Out” kifejezéssel lezárja a beszélgetést. Rövid figyelés után mindkét állomás visszakapcsol a Ch 16 csatornára, s folytatja a szokásos figyelést. Ezzel befejeződött a rutin beszélgetés.
Részlet az idén karácsonykor megjelenő Jachtnavigátor III., IX. Tengeri kommunikáció című fejezetéből.
